A traumás áldozatok esetenként önpusztítási ciklusban találhatják magukat a tapasztalataikhoz kapcsolódó összetett tényezők miatt. Ez nem feltétlenül tudatos vagy megfontolt választás, hanem összetett válasz a szenvedésre és a trauma tartós hatásaira. Íme néhány ok, amiért egyes áldozatok megsemmisíthetik magukat
Önpusztítás > Kétségbeesés
Le kétségbeesés és tehetetlenség érzése a trauma mély és gyakran pusztító következményei. Amikor a trauma áldozatai úgy érzik, hogy fájdalmaik csapdájában vannak, és nincs menekvés, ezek az érzések krónikus szenvedéssé válhatnak, ami önpusztító viselkedéshez vezethet.
Ezek a mechanizmusok aztán kétségbeesett kísérletekké válnak a leküzdhetetlennek vélt fájdalom elkerülésére vagy ellenőrzésére. A folyamat összetett, mert interakciót foglal magában az érzelmi élmény, a mélyen megőrzött hiedelmek és a személy viselkedési reakciója között.
Sous l'emprise d'un pervers narcissique ? Parlez-en en séance individuelle avec Cristina.
Kétségbeesés az elviselhetetlen fájdalommal szemben
Le kétségbeesés gyakran közvetlen válasz a trauma által okozott intenzív érzelmi szenvedésre. A trauma, legyen az fizikai, érzelmi, szexuális vagy pszichológiai, megváltoztatja az ember saját magáról, a világról és a jövőről alkotott képét. Az áldozat olyan belső fájdalommal találja szembe magát, amely végtelennek tűnik, és nincs lehetősége megkönnyebbülésre.
A kétségbeesés gyökerei:
- Igazságtalanságot érzett : A trauma mély igazságtalanság érzését keltheti az áldozatban. Az a tény, hogy elszenvedtünk valami lázadót (erőszakot, bántalmazást, elhanyagolást stb.), anélkül, hogy megakadályozhattuk volna, vagy elkerülhettük volna, intenzív pszichológiai szenvedést generál. Ez a tehetetlenség érzését táplálja egy olyan világgal szemben, amely úgy tűnik, hogy „ellen” van.
- Katasztrofális jövőkép : A trauma alaposan megváltoztatja az áldozat jövőképét. Ahol volt remény, ambíció vagy optimizmus, ott most lehet pesszimista gondolatok és hit hogy semmi sem fog javulni. Az átélt szenvedés tartós állapotnak tűnik. Ez az érzés, hogy egy fájdalmas jelenben ragadsz, és nincs kiút, a kétségbeesés fő forrása.
- Elidegenedés és elszigeteltség : A trauma, különösen a kapcsolati trauma, okozhat a érzésetársadalmi elkülönülés mély. Az áldozatok úgy érezhetik, hogy a társadalom vagy szeretteik félreértik, elutasítják vagy megbélyegzik őket.
Önpusztítás > Tehetetlenség érzése és az irányítás elvesztése
Le tehetetlenség érzése gyakran abból a tényből fakad, hogy a traumát átélő személy nem tudja megváltoztatni múltját, és nem tudja kontrollálni az általa érzett fájdalmat. Az ellenőrzés hiánya többféleképpen is megnyilvánulhat:
- A múltbeli sebek helyreállításának képtelensége: A trauma mély hegeket hagy maga után, és az áldozat gyorsan rájön, hogy nem tudja kitörölni azt, amit átélt. Ez történetének újraírásának lehetetlensége vagy a visszalépés a frusztráció és a tehetetlenség forrása.
- Az érzés, hogy nem irányítod magad: A trauma, különösen a fizikai vagy érzelmi bántalmazás áldozatai úgy érezhetik passzív nézők saját életükből. Az általuk átélt szenvedés teljesnek tűnik ellenőrzésükön kívül, ami a tehetetlenség érzéséhez vezet. Ez az érzés még gyengítőbbé válhat, ha nem tudják, hogyan Gerer ou expressz az általuk érzett érzelmi fájdalom.
- A világ mint veszélyes és ellenőrizhetetlen hely: A trauma a külvilág biztonságáról alkotott képét is megváltoztathatja. A bántalmazást vagy erőszakot elszenvedett személyben kialakulhat a következő érzés mindenütt jelenlévő veszély, ami megerősíti azt a gondolatot, hogy az életben semmi sem kiszámítható vagy biztonságos. Ha a világot a állandó fenyegetés, nehézzé válik a jövőbe vetíteni magát, projektekről álmodozni vagy kapcsolatokat fejleszteni.
Önpusztító viselkedés, mint a fájdalom elkerülésének módja
A traumás áldozatok, ha elönti a kétségbeesés és a tehetetlenség, hozzá fordulhatnak önpusztító viselkedések kétségbeesett kísérletben, hogy elkerülje a szenvedést. Ezek a viselkedések maladaptív stratégiák, amelyeket az érzelmi fájdalom szabályozására használnak, de gyakran hosszú távon súlyosbítják a szenvedést.
- Alkoholizmus és kábítószer-függőség: Les pszichoaktív anyagok például alkoholt, drogokat vagy bizonyos gyógyszereket gyakran használnak az érzelmi fájdalom csillapítására. Ezek az anyagok biztosítják a átmeneti enyhüléstegy azonnali menekülés elviselhetetlen szomorúság, harag, félelem vagy szégyenérzet.
- Öncsonkítás: Az önkárosítás (vágás, égés stb.) az önpusztító viselkedés másik formája, amely lehetővé teszi elvonja a figyelmet az érzelmi fájdalomról testi fájdalmat okozva. Ezenkívül az önsérülés is biztosíthatja azonnali megkönnyebbülés érzése, a testhez való „újracsatlakozás” pillanata, amely lehetővé teszi az áldozat számára, hogy átmenetileg „igazinak” érezze magát, vagy csökkentse az érzelmek intenzitásával összefüggő disszociáció érzését.
- Öngyilkossági gondolatok vagy öngyilkossági kísérletek: Le öngyilkosság vagy az öngyilkossági kísérletek gyakran a kétségbeesés és a tehetetlenség végső kifejeződése. Ha egy személy krónikusan szenved, és reménytelennek érzi magát, az öngyilkosságot úgy tekinthetik, mint az öngyilkosságot véget vetni a szenvedésnek.
Önpusztítás > Bűntudat és szégyen
La bűnösség és szégyen olyan érzelmek, amelyek mélyen a trauma áldozatainak tapasztalataiban gyökereznek, különösen fizikai, szexuális vagy érzelmi erőszak esetén. Ezek az érzések gyakran torz és irracionális reakciók a szenvedésre, amelyeket nem szabad magának az áldozatnak tulajdonítani. Mégis, a kiszolgáltatottság és a zavarodottság pillanataiban az áldozatok belsővé tehetik a negatív hiedelmeket, amelyek arra késztetik őket, hogy felelősséget érezzenek azért, ami velük történt, vagy azt gondolják, hogy megérdemlik az átélt szenvedést. Ezek az érzések erőteljes mozgatórugói lehetnek önpusztító viselkedésekaz revictimizálásÉs a romlásaönbecsülés.
A bűntudatot előidéző mechanizmusok:
- A külső felelősségek internalizálása : Amikor trauma történik, különösen ismételt bántalmazás vagy bántalmazó környezetben, az áldozatok hajlamosak arra belsővé tenni a felelősséget az elszenvedett erőszakról. A bántalmazók néha úgy manipulálhatják az áldozatot, hogy elhitetik vele, hogy saját szerencsétlenségükért felelősek, és bűntudatot keltenek viselkedésük, megjelenésük vagy reakcióik miatt.
- Pszichológiai önvédelmi mechanizmusok : Pszichológiai szempontból az áldozatnak néha könnyebb elhinni, hogy ő a felelős a traumáért, mint szembenézni azzal, hogy egy másik emberi lény szándékosan okozott szenvedést. A bűntudat ezért paradox módon kínálhat bizonyos kontroll érzése : Ha az áldozat úgy gondolja, hogy felelős, akkor azt is hiheti, hogy megvan a hatalma a helyzet „megjavítására” vagy „megváltoztatására” a jövőben. Például azt gondolhatja, hogy azzal, hogy „jobb lesz” vagy „óvatosabb”, megakadályozhatja, hogy ez megismétlődjön.
- A traumának való alávetettség : Ez a jelenség különösen markáns irányító vagy manipulatív kapcsolatokat, ahol az áldozat szisztematikusan bűntudatot kelt, ami megteremti a Stockholm szindróma (az agresszorhoz való kötődés) és a állandó bűntudat saját szenvedése felé.
Miért olyan erős a szégyen a trauma áldozatai között?
- Társadalmi megbélyegzés : Sok kultúrában az erőszak, különösen a szexuális erőszak áldozatait gyakran megbélyegzik, vagy bűntudatot keltenek. Megvádolhatják őket azzal, hogy „provokálták” a támadást, és a társadalom úgy tekintheti rájuk Alsó ou bűnös akárhogy is. Ez a társadalmi megbélyegzés felerősíti az áldozat által önmagában érzett szégyent, és arra készteti, hogy elrejtőzzön, minimalizálja tapasztalatait, vagy hogy „erkölcstelennek” vagy „hibásnak” érezze magát.
- Az agresszió felfogása a személyes integritás elleni támadásként : A testi, szexuális vagy érzelmi támadás a személy identitásának lényegét érinti. Ez befolyásolja a felfogását hadtestaz meghittség és önbecsülés. Az áldozat javíthatatlan „szennyezettnek” vagy „sérültnek” érezheti magát. Néha úgy érzi, soha többé nem lehet „teljes” vagy „egész”.
- Szégyen és titkolózás : A szégyen gyakran együtt jár csend : az áldozat titokban tartja a traumát, mert attól tart, hogy elítélik, elutasítják vagy félreértik. Ez titkos szégyent táplál, mert úgy érzi, ő a „hamis” személy amely létének egy részét rejti. Ez a titok súlyos teherré válik, a másoktól való különbség jegyévé, és arra késztetheti, hogy elszakadjon a körülötte lévőktől.
A bűntudat és a szégyen, mint az önbüntetés mozgatórugója
A bűntudat és a szégyen érzése rákényszerítheti az áldozatot hogy megbüntesse magát akárhogy is. Az önbüntetés egy módja annak kifejezésére, hogy az áldozat szerint mi jár neki, a erkölcsi büntetés azért, amit saját személyiségében hibásnak vagy hibának észlel.
Példák az önpusztító viselkedésre:
- Önkárosító
- Szerhasználat
- Káros kapcsolati viselkedések
Önpusztítás Pszichológia > Az énkép és az önbecsülés megváltozása
Önpusztító magatartás: öncsonkítás, mint a leértékelés kifejeződése
A megváltozott énkép bántalmazó viselkedéshez vezethet.önbüntetés ou önkárosítás, azért, hogy kezelni az érzelmi fájdalmat vagy a belső szenvedés „helyreállítására”. Az áldozat gyakran alkalmazza ezeket a viselkedéseket vizuálisan kifejezni a belső szenvedést, vagy kísérletként arra szabályozni a szégyen és az undor elsöprő érzelmei.
Az öncsonkítás mechanizmusai:
- Ideiglenes megkönnyebbülés az érzelmi fájdalomtól : Az önsértés például lehet közvetlen válasz az intenzív érzelmi fájdalomra. Az áldozat fizikai fájdalom okozásával megpróbálja elterelni a figyelmet a pszichés szenvedésről, létrehozva a az irányítás illúziója az egyébként elviselhetetlen fájdalom felett.
- Traumatikus minták ismétlése : Néha az öncsonkítás az átélt trauma öntudatlan reprodukálásának egyik módja lehet. Az önpusztító viselkedés gyakran arra irányul, hogy „megerősítsük” azt, amit igaznak hiszünk: „Nem érdemlem meg, hogy gondoskodjak magamról, megérdemlem, hogy szenvedjek.” » Ezek a gesztusok megerősítik azt a gondolatot, hogy az áldozat nem érdemel törődést vagy együttérzés, és fizikai fájdalommal fogja megbüntetni magát.
- A test, mint a szenvedés szimbóluma : Ha az önbecsülés mélyen megváltozik, a személy testét úgy érzékelheti, mint a degradációs szimbólum vagy törvénytelenség. Az öncsonkítás a szenvedés „külsővé tételének” eszközévé válik, hogy megmutassa kívülről, mit érez belül, vagy javítás önmaga egy része, amelyet „sérültnek” tart.
Önpusztítás párként: kapcsolati dinamika
Az önpusztítás a szerelemben gyakran a következőképpen nyilvánul meg:
- A mérgező partnerek ismételt kiválasztása
- Az egészséges kapcsolatok szabotálása
- A stabil érzelmi kapcsolatok fenntartásának képtelensége
- A destruktív kapcsolati minták újratermelése
- Intenzív félelem az elkötelezettségtől, amelyet önpusztító viselkedések takarnak.
Mentális önpusztítás > Az érzelmek szabályozásának nehézségei
La érzelmi szabályozás az érzelmek megfelelő és építő módon történő kezelésére, modulálására és kifejezésére való képesség. Egy traumát átélt személy számára ez a képesség alaposan megváltozhat, különösen, ha arról van szó korai trauma (gyermekkorban vagy serdülőkorban), amelyeket akkoriban nem dolgoztak fel vagy nem értettek meg.
Az önpusztítás mint érzelmi megküzdési mechanizmus
Ha az érzelmeket túl nehéz elviselni vagy megérteni, az önpusztítás a maladaptív válasz erre a szenvedésre. Ahelyett, hogy módot keresne érzelmei megértésére vagy verbalizálására, az illető pusztító eszközökkel is kiadhatja azokat.
- Önkárosító : Egyes traumás áldozatok fizikailag károsíthatják magukat (vágással, égetéssel stb.). oldja fel az érzelmi feszültséget. A fizikai fájdalom elterelheti a figyelmet az érzelmi fájdalomról, vagy az önsérülés a bántalmazott vagy megsértett test feletti kontroll érzését nyújthatja.
- Addiktív viselkedések : Alkohol, kábítószer, élelmiszer vagy egyéb anyagok használhatók „kitörölni” ill ideiglenesen törölje ki intenzív érzelmek, amelyek azonnali haladékot adnak, de hosszú távon súlyosbítják a szenvedést.
- Öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet : Súlyosabb esetekben a trauma és az érzelmek kezelésének nehézségei öngyilkossági gondolatokhoz vagy öngyilkossági kísérletekhez vezethetnek. Az érzés kétségbeesés és az érzelmi fájdalommal való megbirkózás képtelensége azt a látszatot keltheti, hogy nincs más kiút.
Önpusztító viselkedés > A felépülés reménytelenségének érzékelése
La a gyógyulás reményének hiányának érzékelése a traumás áldozatok szenvedésének központi aspektusa. Amikor az ember nem lát kiutat a fájdalmából, érzi csapdába a szenvedés véget nem érő körforgásában és abban a hitben, hogy a gyógyulás lehetetlen, az önpusztítás kezdhet megoldásnak tűnni. Ez a reménytelen kilátás számos tényezőből adódhat, beleértve az elszigeteltséget, a megbélyegzést vagy a kezeletlen traumát, és olyan érzésekhez vezethet. mély kétségbeesés ahol az önpusztító viselkedések kétségbeesett kísérletekké válnak az elviselhetetlen fájdalom elől való menekülés érdekében.
Az önpusztító viselkedés mint „megoldás”
Amikor a szenvedés leküzdhetetlennek tűnik, az önpusztítás kiutat kínálhat, még ha csak átmeneti is. Az önpusztító magatartások, mint pl önkárosítás, L ‘szerrel való visszaélés, hol a öngyilkos gondolatok, az áldozat úgy érzékelheti végső válaszok megítélt fájdalomra kibírhatatlan.
- Ideiglenes megkönnyebbülés : Bár ezek a viselkedések semmit sem oldanak meg a fájdalom kiváltó okainak megoldásában, mégis kínálhatnak néhányat átmeneti enyhülést azáltal, hogy lehetővé teszi az áldozat számára, hogy egy pillanatra elmeneküljön a nyomasztó gondolatok vagy érzelmek elől. Például a kábítószerrel való visszaélés olyan állapothoz vezethet leválás vagyzsibbadtság érzelmi, ami átmeneti megnyugvást kelt a pszichés fájdalomtól.
- Menekülés a valóság elől : Az önpusztítás olykor kísérletté válik arra menekülni a valóságtól, hogy elzárja magát a külvilágtól, vagy ne érezzen többé belső fájdalmat. Amikor az áldozatok nem látnak kiutat, vagy nem látnak lehetőséget helyzetük javítására, ezt elhihetik véget vetni a szenvedésnek radikálisan az egyetlen életképes „megoldás”. Ez a folyamat egy mechanizmus megküzdési maladaptív, ahol a cél a szenvedés intenzitásának rövid távú minimalizálása, még akkor is, ha a hosszú távú következmények potenciálisan pusztítóak.
Önmegsemmisítési szindróma > Disszociáció, mint védekezési mechanizmus
A disszociáció az egyik fő védekezési mechanizmus, amelyet a trauma áldozatai alkalmaznak kerülje a fájdalom érzését traumatikus emlékekhez vagy érzelmekhez kapcsolódnak. Ez a mechanizmus különböző formákban nyilvánulhat meg:
- Érzelmi disszociáció : Ez azt jelenti, hogy érzelmileg el kell távolítani magát a traumatikus eseményektől. Az ember úgy érezheti, mintha már nem érzett semmilyen érzelmet stresszes helyzetekre vagy fájdalmas emlékekre reagálva. Ezt a folyamatot néha érzésnek nevezik “szétkapcsolt” önmagáról, vagy mintha a saját testét figyelné, ahogyan cselekszik anélkül, hogy teljesen érintett lenne.
- Kognitív disszonancia : Előfordulhat még a memóriaveszteség vagy zavartság érzése, amikor a személy nem emlékszik bizonyos múltbeli eseményekre, vagy előfordulhat, hogy a a valóság eltorzítása ami arra készteti, hogy a traumatikus eseményeket úgy érzékelje, mintha egy másik időhöz vagy egy másik „énhez” tartoznának. Például egy áldozat úgy érezheti, hogy elszakadt a múltjától, mintha nem élte volna át ezeket a traumatikus eseményeket, vagy irreálisnak érzékelheti a körülötte lévő világot.
Túlérzékenység és önpusztítás: összetett kapcsolat
A rendkívül érzékeny emberek különösen ki vannak téve az önpusztító viselkedésnek a következők miatt:
- Az érzelmek és ingerek fokozott észlelése
- Az intenzív önvizsgálatra való hajlamuk
- Nehezen kezelik az érzelmi túlterhelést
- A túlzott empátiára való hajlamuk
- Fokozott érzékenységük az elutasításra és a kritikára
Önpusztító szindróma: globális megközelítés
A pszichológiai önmegsemmisítés átfogó terápiás megközelítést igényel, amely magában foglalja:
- A pszichológiai mechanizmusok mély ismerete
- Dolgozzon a mögöttes traumán
- Az önbecsülés újjáépítése
- Konkrét érzelemkezelési stratégiák
- Megfelelő szakmai támogatás.
Idézetek az önpusztításról: Gondolatok és perspektívák
„Az önpusztítás néha kétségbeesett kísérlet arra, hogy visszaszerezze az irányítást az élete felett. » – Kortárs pszichológia „Az önpusztításban gyakran benne van az újjászületés mélységes vágya. » – Pszichoanalitikus megközelítés „Az önpusztító túlérzékeny személy a fájdalomban keresi létezése érvényesítésének egy formáját. » – Túlérzékenységi vizsgálatok
Önmegsemmisítő teszt: A viselkedésed értékelése
Mielőtt mélyebben elmélyülne az önpusztítás mechanikájában, hasznos lehet felismerni az önpusztító viselkedés jeleit. Íme egy önértékelési útmutató az önpusztító hajlamok azonosításához:
Jelek, amelyekre figyelni kell:
- Saját sikerek ismételt szabotálása
- Toxikus kapcsolatokban maradni
- Az ember testi és lelki egészségének elhanyagolása
- Ismétlődő kockázatos magatartások
- Önkéntes társadalmi elszigeteltség
- A destruktív helyzetektől való függőség
Mikor kell konzultálni: Ha ezek közül a jelek közül többet is felismer, javasoljuk, hogy konzultáljon egy mentális egészségügyi szakemberrel egy alapos értékelés érdekében.
Töltse ki az önmegsemmisítő tesztet itt
Összegzés
A trauma áldozatainak önpusztító viselkedése ezért a pszichológiai, érzelmi, biológiai és szociális tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye. Fontos megérteni, hogy ezek a viselkedések nem a személy „gyengeségének” a jelei, hanem inkább a mély szenvedéssel és a gyógyuláshoz szükséges források vagy támogatás hiányával járó belső küzdelem tükröződése.
A traumából való gyógyulás hosszú és nehéz folyamat, de megfelelő terápiás támogatással lehetséges ezeken az önpusztító mechanizmusokon felülkerekedni, és megtalálni az utat a reziliencia és az újjáépítés felé.
Készen állsz, hogy végleg lapozz?
Egy személyes konzultáció Cristinával döntő lépés: megértés, cselekvés, továbblépés. Online, bárhol is vagy. Egyéni coaching ülés videóhíváson keresztül (Skype vagy WhatsApp) — 100 euró ülésenként.
Want to break free from this hold?
The Complete Narcissism Release (PDF book) and the Musc essential oil guide you step by step – at your own pace, at home.
Want to break free from this hold?
The Complete Narcissism Release (PDF book) and the Musc essential oil guide you step by step – at your own pace, at home.
Want to break free from this hold?
The Complete Narcissism Release (PDF book) and the Musc essential oil guide you step by step – at your own pace, at home.
Want to break free from this hold?
The Complete Narcissism Release (PDF book) and the Musc essential oil guide you step by step – at your own pace, at home.